Iskolánk névadójáról, Lajtha Lászlóról
(1892. június 30. Budapest – 1963. február 16. Budapest)
Ki volt Lajtha László?
- Származása szerint egy jómódú budapesti polgárcsalád elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot. Édesapja bőrgyár tulajdonos és lapszerkesztő volt. Szülei amatőr módon zenéltek: édesapja hegedült, karmesterséggel és zeneszerzéssel próbálkozott; erdélyi származású édesanyja pedig, énekelt és zongorázott.
- Végzettsége szerint zeneszerző, zongoraművész, az állam- és jogtudományok doktora. Doktori címével sohasem kérkedett, nem használta.
- A magyar állam elismerése szerint Kossuth-díjas népzenekutató – tevékenységének többi területét államilag a mellőzöttség jellemezte. Ennek legfőbb oka Lajtha nyílt politikai állásfoglalása volt: nem azonosult a kommunizmus eszméivel, nem volt hajlandó aláírni a Mindszenthy József elleni koholt vádakat – miközben például Kodály Zoltán aláírta azt. Ezután sorra veszítette el pozícióit, állásait; útlevelét 14 évre bevonták. Nem vehetett részt a saját székfoglalóján a Francia Akadémián, nem láthatta külföldön élő fiait és azok családját, nem utazhatott el saját műveinek külföldi bemutatóira, s azokra a rendezvényekre, amelyekre mint előadót, vagy tiszteletbeli résztvevőt meghívták.
- A magyar zenei életben betöltött szerepe szerint zenepedagógus, hangszertörténész, népzenekutató, karnagy, karmester, egyházzenész, koncertszervező, zenei ismeretterjesztő, a Magyar Rádió zeneigazgatója, a Magyar Néprajzi Múzeum igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke, a budapesti Francia Intézet zenei tanácsadója.
- A nemzetközi zenei életben betöltött pozíciói: a Népművészet és Néphagyományok Nemzetközi Bizottsága népzene-néptánc osztályának elnöke, a Nemzetközi Népzenei Tanács egyik alapítója, a vezetőség tagja.
- Az európai zenei élet elitjéhez tartozik: Coolidge-díjas zeneszerző, a Francia Művészeti Akadémia első és eddig egyetlen magyar zeneszerző tagja (1955-ben került be a „halhatatlanok” közé), tudományszervező, kultúrdiplomata – nemzetközi konferenciák, kongresszusok népzene-tudományi előadója
- Újhumanista – „Ha van valami új abban a szerepben, amelyet a muzsika történetében vállalni szeretnék, akkor ennek jelentősége az, hogy visszavinni a sok »izmus« után a muzsikát a humanizmus területére. Nagy gesztusok, u. n. mélységek nélkül való emberi emberhez, amilyen volt a muzsika Haydn és Mozart kezeiben.”(Idézet Lajtha 1954. december 25-én kelt, fiaihoz írt leveléből)
- Polihisztor – átlátta Európa művészetének történetét az ókortól kezdve, érdeklődött a képzőművészetek, az irodalom, a fizika, a csillagászat iránt – óriási házi könyvtára tanúskodik erről. „A mélyen kulturált polihisztor és humanista típusát testesítette meg.” (Idézet Fábián Lászlótól)
- Egyetemes gondolkodó, egyetemes művész – „Az igazi nagyság adni is tud, elfogadni is. Egyszerre tud nemzeti és nemzetközi is lenni. Kitágítja a nemzeti művelődés határait, befogadja az általános emberi minden hozzája érkező áramlását, és nem is ismeri a szűk, elzárkózó, nemzetinek csúfolt gyűlölködést.”(Idézet Lajtha László összegyűjtött írásaiból, I. kötet, 280. oldal)
„aki hazája művészetének mutatja meg az igazi honi utat, akinek gyökerei mélyen megkapaszkodnak a hazai műveltség hagyományaiban, akárhogyan is csak nemzetit akar alkotni – ha igaz ember és igaz művész, ha magasra emelkedő géniusz –, mégis egyetemes jelentőségűt teremt.” (Idézet Lajtha László összegyűjtött írásaiból, I. kötet, 279. oldal)
Az összeállítást Tomasovszki Katalin készítette.
A teljes tanulmány letölthető a Dokumentumok menüpontban.
A Lajtha AMI Pedagógiai Programjának céljai
- Igényes hangszeres, elméleti és képzőművészeti alapképzés nyújtása.
- A működő amatőr művészeti körök utánpótlásának biztosítása.
- A kiemelkedő képességű tanulók zene-, valamint képzőművészeti
- továbbtanulásra való felkészítése (művészeti szakközépiskolák).
- Széleskörű és színvonalas közművelődési tevékenység kialakítása.
A művészeti területek közös célja
- Az alkotó munkával járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a
- harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.
Részcélok:
- A tanulók rendelkezzenek általános esztétikai ismeretekkel.
- Sajátítsák el a művészi alázatot, szorgalmat, és tiszteljék ezeket az értékeket másokban.
- A növendékek és a tanárok legyenek résztvevői a helyi kulturális életnek.
- Közvetítsék a helyi lakosság felé az egyetemes kultúrtörténet értékeit.
- A helyi speciális művészetoktatás igényeinek kielégítése.
- A művészeti alkotások befogadására nevelés.
A művészeti területek közös részcéljai
- Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást.
- Alakítsa ki az esztétikai érzékenységet.
- Neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére.
- Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.
A művészeti területek közös feladatai:
- A művészeti képzés ismertesse meg az egyes szakterületek alapvető ismeretanyagát és technikáit.
- Alapozza meg az egyes művészi kifejezőkészségek kialakítását.
- Bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját.
- Fejlessze a növendékek kreativitását.
- Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra.
- Ösztönözze a tanulókat a művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra.
- Törekedni kell a társművészetekkel való együttműködésre, a velük való kapcsolattartásra.
- A világörökség részét képező egyetemes műveltség, és a nemzeti műveltség közvetítése.
- A nevelés személyes példamutatás, jól irányított egyéni és kollektív cselekvések megszervezése is lehet.
- Olyan oktató-nevelő munka célja olyan feltételeket teremteni, hogy iskolánk legyen a lehetőségek tárháza, ahol minden gyerek megtalálhatja a saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet.
A zeneoktatás feladatai:
- A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
- Az amatőr muzsikálásra való képesség kialakítása.
- Az iskola adjon rendszerezett ismereteket.
- Zenei írás, olvasás megtanítása.
- Zenei logika, formai összefüggések megismertetése.
- A zene történeti összefüggéseinek, más művészetekkel való kapcsolatainak bemutatása.
- Ösztönözze a tanulókat zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására.
- A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük zenéjével.
- A zeneiskola fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét.
- Bontakoztassa ki a növendékek zenei fantáziáját, adjon teret kreatív megnyilatkozásaiknak, fejlessze improvizációs készségüket.
- Fejlessze a tanulók zenei képességeit (hallás, ritmusérzék, stb.).
- A zeneiskola szoktassa a növendékeket rendszeres, céltudatos munkára.
- Alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon.
- Cél, hogy a növendékek a zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg.
- A zeneiskola neveljen az értékes zene szeretetére.
- Ösztönözze tanulóit hangverseny és operalátogatásra, valamint az intézmény koncertéletének figyelemmel kísérésére.
- A zeneiskola használja ki a lehetőségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására.
- Segítse az egyházzenei életet.
- Támogassa az amatőr zenekarok, együttesek, a családi együttmuzsikálás működését.
- Legyen nyitott az értékes könnyűzenére.
- Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg) külföldi zeneoktatási intézményekkel.
- Teremtsen „szabad iskola” formájában lehetőséget a legváltozatosabb igények kielégítésére.
A képző-és iparművészeti oktatás feladatai:
- Sajátítsák el a gyerekek a vizuális nyelv síkbeli és térbeli alapjait.
- Legyen olyan eszköztáruk, melynek birtokában legyenek képesek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére.
- Szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapelemeit.
- A tagozaton folyó tevékenység járuljon hozzá a gyerekek természet-és emberismeretének gyarapodásához (műalkotások történeti és esztétikai elemzése).
- Váljanak a tanulók a műalkotások értő befogadóivá.
- Formálódjon az ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük.
- Az arra alkalmas tanulókat készítse fel szakirányú továbbtanulásra.
- Ösztönözze a tanulókat rendszeres kiállítás- és múzeum-látogatásra.
- Pályázatokon való részvétel.
- Alkotótáborok szervezése.