Budapest XX. Kerületi
(061) 285-3420 Budapesti Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Telefonszáma
lajthazene[KUKAC]gmail[PONT]com Budapesti Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Email címe
010503020607080910

Zeneiskola Videó Archívum

Bemutatkozó film (2000)Bemutatkozó film (2001)Alkotóműhely Shakespeare nyomában
 

Multimédiás előadások

Multimédiás előadások

 

Minősítési oklevél

 

 

Főoldal | Hírarchívum

Iskolánk támogatást kapott a DUNAPACK-tól

Tárgy: 2012.09.19-i papír támogatás a zeneiskola részére
DUNAPACK Kft.
Zsebő Zsuzsa marketingvezető részére
Tisztelt Támogatónk!

Intézményünk, a pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevében tisztelettel megköszönjük támogatásukat. A zeneiskolai oktatás segítésére felajánlott papíráru, (dobozok, irattartók, irodaszer tartók, papírszemetesek) növendékeink és tanáraink megelégedésére szétosztásra kerültek intézményünkben. Örülünk neki, hogy a felajánlott termékek újrahasznosított anyagból, környezetbarát termékből készülnek. És hogy jó helyre kerültek, arról a zeneiskolában készült fotók is árulkodnak.
Budapest, 2012.09.25.
Tisztelettel és köszönettel:                                                                          
Balásházi Bálint
igazgatóhelyettes

              

             

 

Lajtha a nemzeti és nemzetközi mester

2012-ben ünnepeljük Lajtha László 120. születési évfordulóját, és 2013-ban emlékezünk meg arról, hogy 50 éve, 1963-ban távozott el közülünk.
Lajtha László (1892–1963) a XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt emlegették: „les trois grand hongrois" (a három nagy magyar). Műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség.
1892. június 30-án, Budapesten született. Tehetsége igen hamar megmutatkozott: hatéves korától zongorázni tanult, hétévesen már komponált. Zongoratanára Szendy Árpád volt, de a budapesti Zeneakadémián egy ideig Bartók Bélánál is tanult. 1913-ban, a Zeneakadémián Herzfeld Viktor növendékeként kapta meg zeneszerzői diplomáját. 1918-ban – szülei kívánságának megfelelően – állam- és jogtudományi doktorátust szerzett. 1909-ben három hónapot töltött Lipcsében, ahol a Tamás-templom Bach-előadásait hallgatta. Genfben a Liszt-tanítvány Stavenhagennél tanult zongorázni. Az I. világháború kitöréséig minden évben hat hónapot töltött Párizsban, ahol Vincent d'Indy nemcsak tanította, hanem a párizsi zenei életbe is bevezette. A fiatal Lajtha részt vett többek között Debussy, Ravel, Stravinsky műveinek bemutatóján. A Párizsban töltött időszak, az ott élő művészekkel kötött barátság meghatározó volt zeneszerzői nyelvezetének kialakulásában. Míg a korszak más magyar komponistáit inkább a német zene befolyásolta, Lajtha „franciás" szerző lett. Gyakran idézték vele kapcsolatban a következő jellemzést: zenéje olyan, mint egy érme, amely magyar anyagból készült, francia verettel, és az egész világon konvertibilis... A párizsi Schola Cantorumban mélyült el vonzalma a régizene iránt is.

Első, opusszámmal is ellátott műve, az Egy muzsikus írásaiból zongorára íródott és 1913-ban jelent meg. Az I. világháború négy évét (1914–1918) Lajtha frontszolgálatban, tüzértisztként töltötte, ami kettétörte szépen induló zongoraművészi pályáját, bár zeneszerzői ambíciói amúgy is erősebbek voltak. Bartók Béla a mindössze 28 éves zeneszerzőt a legnagyobb hazai tehetségek között tartotta számon: „Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk" – írta egy angol zenetörténésznek. Két év múlva „kiemelkedően tehetséges és vállalkozó szellemű komponistának" nevezte. Lajtha korai kompozícióira a merész újítások jellemzőek. Bartók – zongoraművei alapján – úgy nyilatkozott róla, hogy „az atonális iskola követőjeként mutatkozik be, s mint ilyen, talán Schönberghez áll legközelebb". Később azonban Lajtha elfordult ettől az irányzattól, és saját maga fogalmazta meg, hogy célja „visszavinni a sok izmus után a muzsikát a humanizmus területére." Legfőbb zenei példaképei és viszonyítási pontjai mindvégig J. S. Bach, Haydn, Mozart, és a nagy francia mesterek: Debussy és Ravel voltak. Lajtha 69 kompozíciójának adott opusszámot. Életművének egyik legfontosabb vonulata a 9 szimfónia, holott a XX. századi magyar zenetörténetben ez a műfaj nem volt jellemző. Maurice Fleuret Lajthát „a XX. század egyik legnagyobb szimfonikus mesterének" tartotta. További zenekari és kamarazenekari műveket, kamarazenét (többek között 10 vonósnégyest), szólódarabokat, dalokat, kórusműveket, egyházi műveket (többek között 2 misét, 1 magnificatot), 3 balettet, 1 vígoperát, 4 filmzenét, számos népzenei feldolgozást írt. 1928-ban kötötte meg első szerződését a párizsi Leduc céggel, amely később állandó kiadójává lett. Zenekari és kamaraműveit számos alkalommal mutatták be Párizsban. 1930-ban a híres amerikai mecénás, Elisabeth Sprague-Coolidge vonósnégyest rendelt tőle. A mű nagy nemzetközi sikert aratott, és ismertté tette Lajtha nevét.  Műveit ezután szerte a világon játszották. Lajtha az 1932-ben megalakult párizsi Triton Társaságnak is tagja volt, a társaság bemutatkozó koncertjének első darabja épp az ő Coolidge-díjas III. vonósnégyese volt. 1947-ben egy évre Londonba utazott, hogy zenét komponáljon Georg Hoellering Gyilkosság a katedrálisban című, T. S. Eliot verses drámájából készült filmjéhez. Kintléte alatt kezdődött meg Magyarországon a kommunista diktatúra. Lajthát hiába óvták a veszélytől, hazaszeretetétől vezérelve visszatért Budapestre. Állásait elvesztette, útlevelet 14 éven át nem kaphatott, nyugaton maradt fiaival is csak levelezés útján tarthatta a kapcsolatot. 1955-ben – legelsőként a magyar zeneszerzők közül – a Francia Szépművészeti Akadémia tagjává választották (az elhunyt George Enescu helyére). E kivételes kitüntetés sem volt elegendő ahhoz, hogy a magyar kormány engedélyezze számára a párizsi utazást. Csak 1962-ben utazhatott újra nyugatra, akkor tarthatta meg székfoglalóját.
Népzenegyűjtő tevékenységét – elsősorban Bartók példája nyomán – az 1910-es évek elején kezdte meg, és haláláig folytatta. 1913-ban lépett a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe, ahol először a hangszergyűjteményt gondozta, majd a népzenei osztályt vezette. 1946-ban rövid időre a Néprajzi Múzeum igazgatója lett. 1951-ben Kossuth díjjal (ez a Magyarországon művészek számára adható legrangosabb díj) ismerték el kutatói tevékenységét, amely elsősorban a hangszeres népzene és a történeti népzene gyűjtése terén volt kiemelkedő. (Mivel a Kossuth-díjat a diktatúra kormányától kapta, az ezzel járó pénzösszeget szétosztotta a diktatúra áldozati között.) Legfontosabb népzenei tudományos munkája aNépzenei Monográfiák című sorozat.
1913-ban lépett a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe, ahol először a hangszergyűjteményt gondozta, majd a népzenei osztályt vezette. 1946-ban rövid időre a Néprajzi Múzeum igazgatója lett.
1919-ben nevezték ki Lajthát a Nemzeti Zenede tanárává. Az intézménynek a II. világháború befejeződése után néhány évig igazgatója volt, és ő volt az utolsó főigazgató is, amikor 1949-ben az intézményt átszervezték. Három évtizeden át tanított, összesen 11 tantárgyat. Tanítványai között olyan, nemzetközileg is elismert művészek voltak, mint Ferencsik János karmester vagy Tátrai Vilmos hegedűművész, akik sokszor tűzték műsorra műveit.
1935-től 1938-ig a Magyar Rádió szabadegyetemének zenei műsorait irányította, 1945-től pedig másfél éven át a Rádió zeneigazgatója volt. Fontos szerepet játszott a Rádió zenekarának újjászervezésében és kibővítésében. Emberi karakterére jellemző, hogy igazgatása alatt megtiltotta, hogy saját műveit játsszák a rádióban.
Kultúrdiplomáciai tevékenysége 1928-ban indult el, amikor nagy figyelmet keltő előadást tartott Prágában, a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottsága (az UNESCO elődje) által rendezett I. Nemzetközi Népművészeti Kongresszuson. 1930-ban a Népművészet és Néphagyományok Nemzetközi Bizottsága népzene-néptánc osztályának elnökévé választották, és több szakértői megbízatást is kapott. 1947-ben részt vett az UNESCO védnöksége alatt működő International Folk Music Council (Nemzetközi Népzenei Tanács) megalapításában és haláláig a szervezet igazgatósági tagja maradt. Abban az időszakban, amikor a magyarországi kommunista kormány nem engedélyezte külföldi utazását, zenei tanácsadó volt a Budapesti Francia Intézetben, és eredményesen segítette elő, hogy Magyarországon megismerjék a korabeli francia muzsikát.
Életének a második szívinfarktus vetett véget: 1963. február 16-án halt meg Budapesten. Molnár Antal zenetörténész így búcsúztatta: „egyénisége nyomán tovább terjed és növekszik a jóság, derékség, műveltség és magyarság."

Solymosi Tari Emőke, 2008

 

Befejeződött a térzene

Az elmúlt héten pénteken az utolsó nyári térzenei koncertet hallhatták az érdeklődők: a Pesterzsébeti Ütősök és Fúvósok Egyesülete lépett fel a Városháza előtt. Több mint 10 éve szervez térzenét a Városháza előtti téren az önkormányzat. A péntek délutáni szabadtéri koncertek ötlete Szabados Ákos polgármestertől ered, aki azt szerette volna, hogy azok, akik nem jutnak el nyaralni is igényes, ingyenes programokon kapcsolódhassanak ki.
- Idén nyáron is több visszatérő együttes muzsikált, főleg a környező sváb települések hagyományőrző együttesei léptek fel. A törzsközönség személyes ismerősökként köszöntötte a törökbálinti, a kunszentmártoni, a taksonyi fúvószenekart, a Keil Ernő és a Rákosmenti Zenebarátok muzsikusait - mondta Ecsedi-Nagy Andrea protokoll-és sajtófelelős, a térzenék műsorvezetője. A kerület két büszkesége a Coda Nostra Big Band és a térzenei sorozatot most pénteken záró Lajtha László Alapfokú Művészoktatási Intézmény Fúvószenekara is részese volt a zenei programsorozatnak. 
Az utolsó koncertet a Pesterzsébeti Ütősök és Fúvósok Egyesülete adta a Városháza előtt. A fúvószenekar 1989-ben alakult 8-10 éves gyermekekből. Az együttesnek mintegy 60 tagja van, főként zeneiskolai tanulók alkotják. A tagok között vannak aktív dolgozók is, akik a zeneiskolai tanulmányaikat a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kezdték. A zenekart Kolossa András rézfúvós tanár vezényelte. A Városháza előtti Kossuth téren pattogó ritmusú zenét adtak elő. Repertoárjuk ismert sikerszámokból állt, de játszottak filmzenéket, valamint klasszikus darabok fúvószenekari átiratait is. A pesterzsébeti zenerajongók többször is visszatapsolták a fúvósokat és ütősöket. 
Ilonka Mária

 

Fúvószenekari térzene

Fúvószenekarunk következő szereplése a pesterzsébeti nyári térzene sorozat keretein belül lesz, melyen 1 órás térzenét adunk Pesterzsébet Városháza előtt. 
Időpont: 2012. augusztus 31. (péntek), 17:00 
Helyszín: Budapest XX. kerület, Kossuth Lajos tér 1. 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

A népdalról

"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". – mondta Kodály Zoltán.

A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje, ezért az nem tudta megváltoztatni, hiszen a nyelvvel, a táncművészettel, a hiedelemvilággal, a mesevilággal és a viselkedési formáinkkal bennünk élt, hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja.
A népdal évszázadokon keresztül kísérte az emberek életét a születésüktől a halálukig. Jelen volt az egyszerű hétköznapokon és a jeles ünnepeken egyaránt. Az érzések kifejezőeszköze, az egyén életútjának mankója és a közösség összekovácsolója volt. Egyszerű dallamok és mindenki számára érthető szövegek, amelyek szimbolikája mégis mély tartalommal bír. A népzene mára kiállta az idő próbáját, mert csak az tudott fennmaradni belőle az idők folyamán, amit a nép arra érdemesnek talált. Ezek a dalok a mindennapokból születtek, bennük van az élet lüktetése.

Valahányszor felcsendül egy-egy népdal, az kapcsolatot teremt az évszázados hagyományokkal, tapasztalattal és bölcsességgel, hiszen ezek a dalok az akkor élt emberek mindennapjaiból születtek. A népdalok hídként ívelnek át az évszázadokon, megismertetve minket, ma élő embereket elődeink életével. A hétköznapok öröme, bánata, az akkori szokások, körülmények mind jól kivehetők a szövegekből. Akkoriban még minden eseményhez, ünnephez megvoltak a megfelelő dalok, melyeket családi körben vagy közösségben énekeltek.

Az éneklés közösségformáló ereje egyre nagyobb hiány napjainkban. Ezért is felbecsülhetetlen értékű az a munka, melyet Kodály, Bartók és Lajtha végeztek a magyar népzene feltárásában és megmentésében. Népdalgyűjtő munkájuk által rendkívül gazdag kincs került elő, amely azóta több generáció sajátjává válhatott. Így a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, hogy egy-egy népdal révén valamit megőrizzen és továbbvigyen magával népi hagyományainkból, ezzel is elismerve Lajtha , Kodály és Bartók munkásságát.

 

Meglestük a meglesett pillanatot

Gulyás László festőművész kapta a pesterzsébeti 43. Tavaszi Tárlat közönségdíját. Az elismerést a Meglesett pillanat című képe hozta el számára. Erzsébet királyné, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály portréi a pesterzsébeti városházán, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, Lajtha László, Liszt Ferenc portréi a Lajtha László Zeneiskola dísztermében láthatók. 


- Sok támadás és szeretet ért a festészetem miatt, de felvállalom, hogy nem követem a divatos irányzatokat. Ez nem dacból van, fiatalkoromban tudatosan életképeket festettem, ami lázadás volt a jelenkorral szemben, de most már csak azért festem, mert ezt szeretem - mondja a művész, akinek fontos a fény-árnyék hatás.
- Egy fantasztikus jó téma számomra abszolút érdektelen, ha szórt fény van rajta, és nem történik a tárgyon semmi. Ha egy jelentéktelen téma jól van megvilágítva, akkor az számomra izgalmassá válhat. Több témán gondolkodom párhuzamosan, és amikor kiérlelődik egy kép a fejemben, akkor látok hozzá a munkához - meséli.
A családja mindent megtesz azért, hogy a művészetet gyakorolni tudja.
- Sokat köszönhetek felségemnek, Erikának és szüleinek Rózsikának és Istvánnak, akik olyanok mintha az én szüleim lennének Az ő érdemük, hogy nyugalomban tudok festeni - mondta Gulyás László, akinek lányai, Kinga és Emőke is ügyesen rajzol.

 

Megmutatták, mit tudnak

A Csiliben rendezett kerületi Ki? Mit? Tud?-on a Lajtha László AMI-t három növendék képviselte a hangszeres zene kategóriában. Mindegyikük remekül helyt állt.

1.  helyezett: Kozelka Noémi Annamária – fuvola és Ferencz Krisztina – zongora (tanáraik Kiss Ágota és Egri Katalin),
2. helyezett: Bálint László Domonkos – citera (tanára Kiss Anikó),
4. helyezett: Feka Zsolt – gitár (tanára Földi Gergely)

 

Józsáné Hajdu Zsuzsa emlékére

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett kollégánk, Józsáné Hajdú Zsuzsa méltósággal viselt, hosszantartó betegség után életének 57. évében eltávozott közülünk.

 

Nekrológ Józsáné Hajdu Zsuzsa emlékére: 
Józsa Istvánné 1988 óta oszlopos tagja tantestületünknek. Kezdettől fogva aktivitásával, kreativitásával, gyermekszeretetével és kollegialitásával zökkenőmentesen épült be a tanári közösségbe. Ezért hamarosan ő lett az előképző tanszak vezetője, illetve 2001-től az intézményben megalakult DÖK segítő tanára. Magas szintű szakmai munkáját fémjelzi, hogy a területi, illetve országos szolfézsversenyeken növendékei sikerrel szerepeltek. Az általa felkészített növendékek átlagon felüli színvonalon teljesítettek szakirányú felvételi vizsgákon a középfoktól (a teljesség igénye nélkül 18 zeneművészeti szakközépiskolába felvett növendék, például Fejérvári Zoltán) a felsőfokig (három növendék, közülük egy a Stuttgarti Zeneművészeti Főiskolára jutott be) bel-és külföldön egyaránt.
Fáradhatatlan munkájának köszönhetően harmadszor szerveztük meg iskolánkban az Országos Lajtha László Műveltségi Vetélkedőt, melynek anyagát minkét esetben önállóan, alapos kutató munkával a háttérben állította össze. Az általa felkészített csoportok mindkét alkalommal 1. helyezést értek el. A szakmai zsűri (Breuer János, Berlász Melinda, Solymosi Tari Emőke) mindhárom esetben óriási jelentőségű közművelődési tevékenységnek minősítette ez irányú tevékenységét, mely magasabb szinten is elismerést érdemel.
A zeneiskola jövőjét építve minden évben megszervezte a leendő növendékeknek a hangszerbemutatót, mely osztatlan sikert aratott óvodások és kisiskolások körében egyaránt. Összefogta intézményi szinten az új növendékek hangszeres és elméleti felvételijét. Szolfézsóráin megszerettette a tanulókkal a zenét. Rendszeresen vitte őket különböző hangversenyekre, hogy az élő muzsika összehasonlíthatatlan élményében részesítse a gyerekeket (MÜPA, Zeneakadémia). A növendékekkel való jó kapcsolatot elmélyítette azzal is, hogy kirándulni vitte őket, melynek során a természet hangjait is megismertette velük.
Munkája mellett környezetét is igényes szemmel szemlélte, ezért éveken át tervezett, szervezett, szponzorokat gyűjtött, hogy az iskola belső udvara méltó, szép és hangulatos színtere legyen az intézmény szabadtéri programjainak.
Folyamatos karitatív tevékenységet folytatott. UNESCO lapok eladásával, a Heim Pál Gyermekkórház kis betegeinek támogatásával, (melynek során ő szervezte meg a ruhák és játékok, könyvek gyűjtését, ő állította össze az átadáshoz kapcsolódó kis hangverseny műsorát, elvitte az adományokat és a szereplő gyerekeket a kórházba, vezette a műsort), a múlt év decemberében pedig Böjte atya dévai árváinak segítésével. 

 

Tücsökzene a Csiliben

Hagyományaihoz híven a Lajtha László Zeneiskola 2012. május 17-én ismét megtartotta hangszerbemutató hangversenyeit. A délelőtt folyamán két koncertet hallhattunk, először a kerületi óvodások, majd a kisiskolások alkották a közönséget. Mindkét alkalommal teltház volt, és lelkes, figyelmes hallgatóság! Minden nálunk tanulható hangszeren különböző darabokat játszottak nagyon ügyesen növendékeink. Még mindig Vuk dala a favorit, melyet végig énekeltek és tapsoltak. Idén először a zenei munkaképesség gondozás tanára is bemutatkozott a gyerekeknek, a hangversenyek végén pár ötletes, könnyű tornagyakorlattal mindenkit megmozgatva és egyöntetű tetszést aratva.
A TÜCSÖKZENE megtette hatását, már az első felvételi napon több mint száz jelentkező kereste fel intézményünket

 

Felvételi (2012)

A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felvételt hirdet a 2012/2013-as tanévre, az alábbi szakokra:
Előképző, Szolfézs, Zongora, Hegedű, Brácsa, Cselló, Furulya, Fuvola, Klarinét, Trombita, Kürt, Harsona, Tuba, Ének, Gitár, Ütő, Cimbalom, Citera, Jazz-zongora, Szintetizátor, Szaxofon, Népzene és Képzőművészet, Zenei mozgás-előkészítő foglalkozás
 


A felvétel ideje:
2012. május 17-18. 18.00-tól 20.00-óráig.
A felvétel helye:
Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
1204 Budapest, Ady E. u. 98.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Régi növendékek koncertje a Lajthában, zenekari koncert a Csiliben

Két fontos „bérletes” hangverseny zajlott le április végén, az egyik a Zeneiskola Máté János termében, a másik a CSILI Bubik István termében.
2012. április 26-án került megrendezésre azon régi növendékeink koncertje, akik zenei pályára kerültek. Az estet a képzőművész tanszak pályára került tanulóinak méltatása és kiállítása nyitotta meg. Cseh Barbara, Cséza Alexandra, Németh Tamás, valamint Tamási Fanni munkáit tekinthette meg a közönség. Tanáraik intézményünkben Morvay László és Morvayné Németh Márta voltak, az ő felkészítő munkájuk segítségével kerültek be különböző képzőművészeti szakközépiskolákba a tehetséges fiatalok.
A bevezető után hallhattuk Bánki Berta fuvolista növendékünket, aki egy szép J. Ch. Bach Fuvolaversenyének lassú és gyors tételét játszotta ihletett tolmácsolásban. Zongorán kísérte Tomasovszki Katalin maximálisan alkalmazkodva a szólistához. Régi tanára Sáfár Andrea.
Berta jelenleg végzős tanulója a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolának. Majd egy hegedűs tanítványunk, Fahidi Patrícia, a Magyar Állami Operaház szólamvezetője adott elő egy Verdi Parafrázist, virtuóz technikával, nagyon szép hangon, Kocsis Nagy Klára érzékeny, hajlékony zongorakíséretével.
Régi tanára Rákosiné Fodor Júlia. Ezután mélyrézfúvós hangszer következett, Markgruber Bence játszott euphoniumon, egy bravúros darabot nagyszerűen. Zongorán Porzsolt Györgyné kísérte a tőle megszokott magas színvonalon, tanárai iskolánkban Tassonyi Zsoltné, Kolossa András és Pál Ildikó voltak. Bence a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Végzős növendéke. Ez után ismert és szép musical-részletet énekelt Porzsolt Éva mélyen átélt előadásban. Régi tanára Lenkeyné Szabó Ida volt. A musicalt egy remek jazz-zene követte, Koós-Hutás Áron – a Tomsits Rudolf Jazz-trombita Verseny első helyezettje -  játszott jazz- trombitán, partnere Hajdu István zongorázott. Áron tanára Kolossa András, Istváné Egri Katalin és Horváth Kornél voltak.
A következő műsorszám egy csodálatos Debussy-darab volt, Fények a vízen címmel, melyet Bizják Dóra adott elő „éterien” szép hangon, fölényes zongoratechnikával Régi tanára sajnos már hosszú évek óta nem lehet köztünk, Takácsné Masopust Margit. A szóló mű után egy Weiner-négykezes csendült fel, melyet Dóra a férjével, Zentai Károllyal szólaltatott meg magas színvonalon. Végül záró műsorszámként Weisz Nándor, A Nemzeti Filharmonikusok ütőhangszeres művésze mutatta be nekünk átiratát, melyet marimbára és elektronikus dobra írt. Régi tanára Mizsák István. 
A legmeghatóbb pillanatok azok voltak, amelyek keretén belül a növendékek régi tanárukkal álltak fenn a színpadon és Csóka Gabriella átadta nekik a szép estre emlékeztető ajándékot. A koncert végén jó hangulatú állófogadás és baráti beszélgetés zajlott a Máté János teremben.


Ide kapcsolódnak jelenlegi növendékeink sikerei is. A VII. Országos Maros Gábor Szóló és Duó Ütőhangszeres Verseny szóló kategóriájában Mizsák Benjámin I. helyezést ért el, tanára Mizsák István. A IX. Országos Zogora Négykezes és Kétzongorás Versenyen Gyenge Péter, és tanára Porzsolt Györgyné a tanár-diák kategóriában I. helyezést értek el maximális pontszámmal! A X. Országos Mélyrézfúvós Verseny Budapesti Területi Válogatóján Hertlein Áron és Pálinkás Patrik arany díjat hoztak el. Zongorán közreműködött Porzsolt Györgyné, tanáruk Kolossa András. A kerületi „Ki mit tud” válogatóján három tanítványunk, Bálint László Domonkos citerán, Kaszab Sebő ütőhangszeren, Kozelka Noémi Annamária fuvolán tovább jutottak a döntőbe. Tanáraik: Kiss Anikó, Kiss Ágota, Mizsák István.

 

Ismét összeállt egy estére a "Társulat"

A Pesterzsébet közéleti szereplői, képviselői, közalkalmazottai alkotta „Társulat” adott műsort a Magyar Költészet Napján a Gaál Imre Galériában. József Attilától, Arany Jánostól, Örkény Istvántól, Reményik Sándortól választottak műveket.
A zenés irodalmi estet Dr. Vas Imre alpolgármester nyitotta meg. Kiemelte e nap fontosságát és az ahhoz fűződő pesterzsébeti hagyományokat, sokszínű programokat, majd hozzátette:
– Bár olyan emberekről van szó, akiktől nem idegen a nyilvános fellépés, ez egészen más: nehezebb. Mondhatjuk nagyobb feladat – mondta. Örkény István egyperceseit például Komoróczy László önkormányzati képviselő mondta el, Virág László pedig elgondolkodtató Darvas Szilárd verset szavalt, A nő teremtése címűt. A „Társulat” a közönséggel együtt énekelve zárta az estet.
SZ.A

Fellépők:
Rózsavölgyi Ildikó (tanár, karnagy), Hordósné Futó Ilona (óvónő), Dr. Sturcz Zoltánné (tanár), D. Udvary Ildikó (Pesterzsébeti Múzeum igazgatója), Dr. Nagyné Koczog Tünde (tanár, intézményegység vezető), Csasznyi Márton (önkormányzati képviselő), Zalay Lídia (énektanár), Horváth Kornél (zenetanár), Komoróczy László (önkormányzati képviselő), Csóka Gabriella (igazgató, zeneiskola), Balásházi Bálint (zenetanár), Virág László (tanár).

 

Eseménynaptár

2018. január
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31



 

Támogatónk

A MusicMall hangszerek és hangszerkiegészítők webáruháza, iskolánk kiemelt partnere. Növendékeink számára kiemelt kedvezményeket biztosítanak, melyet egy egyszerű regisztráció után azonnal igénybe vehetnek. Kattints ide a regisztrációhoz:

http://musicmall.hu/prestashop/login?back=my-account

A webáruház folyamatosan bővülő kínálatában minden megtalálható, ami a zenetanuláshoz szükséges. Forduljon bizalommal az áruház vevőszolgálatához az alábbi elérhetőségeken:
www.musicmall.hu
info@musicmall.hu
+36-30-823-88-72

 

Alapítványi támogatás

Máté János Zene- és Művészeti Alapítvány

Kérjük támogassa iskolánkat adója 1%-val.

Rendelkető nyilatkozat PDF formátumban letölthető itt.

Bankszámlaszám:
11720001-20206363-00000000

 

Facebook

 

Iskolánk fenntartója

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
 

Partnereink

Oktatási HivatalMZMSZPesterzsébet ÖnkormányzataCsili Művelődési Központ
 
Copyright © 2015 - Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola
Oldalaink összeállításakor arra törekedtünk, hogy az érdeklődők - ezen belül is elsősorban jelenlegi és jövendő diákjaink, szüleik, pedagógusaink - számára minél teljesebb képet adjunk iskolánk életéről, eleget téve egyben tájékoztatási kötelezettségeinknek is. Oldalainkra mutató linkeket szívesen fogadunk és kölcsönösségi alapon magunk is elhelyezünk ilyeneket!