Főoldal | Hírarchívum

Február 7-én tartja hagyományos bálját a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola alapítványa, a Máté János Zene- és Művészeti Alapítvány. A hajnalig tartó rendezvény fővédnöke dr. Benkó Sándor Állami és Liszt-díjas, Kossuth-díjas, Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével elismert előadóművész. A farsangi bált Szabados Ákos polgármester nyitja meg.

Tavaly nyáron teljesen megújult a Máté János Zene- és Művészeti Alapítvány, a kuratórium elnöke Cseh Attila lett, tagjainak pedig Krizsán Andrást, Sebestyén Orsolyát és Somhegyi Dórát választották.
– Az alapítvány egyetlen dolga és feladata van, hogy szolgálja és kiszolgálja a zeneiskolát – szögezi le az elnök. A hagyományosan évente megrendezendő bálnak is egyetlen célja van; a zeneiskolai tanulók szakmai fejlődésének ösztönzése, ennek megvalósulása érdekében hangversenyek, pályázatok, zenei táborok rendezésének támogatása, hangszerek vásárlása, valamint az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése.
– Nagyon fontosnak tartom a zeneiskola támogatását, mivel ez Pesterzsébet egyetlen művészképzője. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink széplelkű felnőttekké váljanak, találkozniuk kell a természettel, a sporttal és a művészettel – vallja Cseh Attila.
A farsangi bálra a belépőjegy 5 ezer forintba kerül, amelyért cserébe a zeneiskola növendékeinek és tanárainak vidám, színvonalas műsorát, a vacsorát és a hajnalig tartó zenés-táncos mulatságot. Az esten jótékonysági árverést is tartanak ifjú művészek festményeiből, s természetesen nem maradhat el a tombola sem, amelyen értékes nyeremények lelnek gazdára.
Benkó Sándor, aki maga is hosszú évek óta mind erkölcsileg, mind anyagilag segíti az intézményt, mindenkit arra buzdít, hogy támogassák az alapítványt, hiszen az adományok itt valóban jó helyre kerülnek, és fontos célt szolgálnak.
A belépőjegyek vásárlásával kapcsolatban Cseh Attilát lehet keresni a 0630/590-38-86-os telefonszámon.
Sz. A.

Hogyan dolgozza fel az agy a zenét? Miért vált ki belőlünk érzelmi reakciókat?

Norman M. Weinberger agykutató a Scientific American novemberi számában összefoglalta a kutatások jelenlegi állását.

A zene iránti rajongásnak mély gyökerei vannak. A korai emberek már 30 ezer évvel ezelőtt készítettek hangszereket, és nem ismerünk olyan társadalmat, amelyben ne lenne zene. Érdeklődésünk veleszületettnek tűnik: a kéthónapos csecsemők a disszonáns akkordoktól elfordulnak, a konszonánsok viszont felkeltik érdeklődésüket. Az egész mélyén pedig egy biológiai talány rejlik: miért ennyire fontos a zene? Íme néhány válaszkísérlet. Létrejötte segítette az emberi túlélést, megkönnyítve az udvarlást. Elősegítette a kohéziót olyan csoportokban, amelyek már túl nagyok voltak a kölcsönös kurkászáshoz. De persze van aki szerint egyszerűen evolúciós véletlen, mely éppen szórakoztatja az agyat.
Az agykutatók még csak most kezdik megérteni, hogyan dolgozza fel az agy a zenét. Agysérült és egészséges emberek vizsgálatából az derült ki, az agynak nincs semmilyen, zenére specializált központja; feldolgozásában az agy különböző, más kognitív folyamatokban is aktív területei vesznek részt. Az aktív területek pedig az egyén tapasztalatai és zenei képzettsége szerint változnak.
Az összes emberi érzékszerv közül a fül rendelkezik a legkevesebb érzékelősejttel - míg a belső fülben 3500 szőrsejt található, a szemben 100 millió fényreceptor van. A zenére adott agyi válasz viszont meglepően képlékeny: már egy kevés képzéssel is újrahangolhatók azok az agysejtek, melyek a zenei inputokat kezelik.

Nyelv és zene

A modern képalkotó technikák megjelenéséig a kutatók agyi sérülésben szenvedő betegek - köztük zenészek - vizsgálatával próbáltak betekinteni az agy zenei működésébe. 1933-ban Maurice Ravelen egy különös betegség kezdett elhatalmasodni. Konceptuális képességei épek maradtak. Hallotta régi műveit és emlékezett is rájuk, de nem tudott többé zenét irni. Jeanne d'Arc című, tervezett operájáról beszélve magyarázta egyik barátjának: "itt van a fejemben. Hallom, de sosem tudom majd leírni". Ravel esete megerősítette azt az elképzelést, hogy az agynak nincs specifikus zenei központja.
Egy orosz zeneszerző esete azt sugallta, hogy az agy a zenét és a beszédet egymástól függetlenül dolgozza fel: agyvérzése után nem tudott beszélni, és nem is értette a beszédet, zenét szerezni viszont egészen haláláig tudott.
A független feldolgozás feltevése bizonyos megszorításokkal továbbra is érvényesnek tűnik. Mind a nyelv, mind a zene rendelkezik szintaxissal, vagyis az elemek megfelelő kombinációját irányító szabályokkal. Aniruddh Patel amerikai kutató úgy találta, hogy a zene és a nyelv szintaxisának létrehozásában egyaránt részt vesz a homloklebeny egy meghatározott része, feldolgozásuk más aspektusait viszont az agy eltérő területei végzik.
A hangok feldolgozása a belső fülben elhelyezkedő hallócsigában kezdődik, mely az összetett hangokat elemi frekvenciáira bontja. Ez az információ a hallóidegen keresztül jut az agyba és éri el végül a halántéklebenyben található hallókéreg oszlopait, melyek más és más frekvenciákra reagálnak legjobban. A kutatóknak mára többé kevésbé sikerült feltérképezniük, hogy az agy mely részei vesznek részt például a dallam, a ritmus, a harmónia vagy a hangszín feldolgozásában.

Tengerimalacok és emberek

Az agy válasza a hallgató tapasztalataitól és képzettségétől is függ, és már egy kis képzés is gyorsan megváltoztatja reakciót. A kutatók tíz évvel ezelőtt még úgy gondolták, a hallókéreg oszlopainak hangolása fix, később azonban kiderült, hogy az oszlopok érzékennyé tehetők hangokra, ha fontosságukra megtanítják az alanyokat.
A Scientific American cikkének szerzője például tengerimalacoknak játszott le különböző hangokat, és feljegyezte a hallókéreg oszlopainak reakcióit; majd enyhe áramütéssel megtanította nekik, hogy bizonyos hangnak tulajdonítsanak jelentőséget. Amikor a tréning után újra megnézték az oszlopok reakcióit, kiderült, hogy sokkal több oszlop reagál a viselkedési szempontból fontos hangokra, és az újrahangolás minden további tréning nélkül az idők során egyre erősebbé vált.
1998-ben Ray Dolan és kollégái mágneses rezonancia képalkotási módszerrel nézték a hallókéreg reakcióit, miközben emberi alanyaiknak megtanították, hogy bizonyos hangoknak tulajdonítsanak jelentőséget. A tanulás a hallókéreg oszlopainak ugyanolyan újrahangolását okozta, mint amilyet korábban az állatkísérleteknél megfigyeltek. A tanulás hosszú távú hatása segíthet például megmagyarázni, miért tudunk egy ismerős dallamot gyorsan felismerni egy zajos szobában is.
Akkor is mindannyian hallunk, ha nincsenek is bejövő hangjelek. Kanadai agykutatók 1999-ben egy vizsgálatot végeztek, melyben olyan emberek agyát szkennelték, akik zenét hallgattak, vagy csak el kellett képzelniük, hogy ugyanazt a zenét hallgatják. A halántéklebeny sok területe, mely a zenehallgatás során aktív volt, akkor is aktiválódott, amikor csak elképzelték ugyanezt a dallamot.

A zenész agya

A zenészekkel végzett vizsgálatok csak megerősítették, hogy a képzés növeli azoknak az oszlopoknak a számát, amelyek egy hangra reagálnak; a tartós tanulás pedig erősebb válaszokat és fizikai változásokat idéz elő az agyban. Christo Pantev német kutató például arra az eredményre jutott, hogy a zenészek hallókérgének 25 százalékkal nagyobb része reagál egy zongoradarabot hallgatva, mint a nem zenészeké.
A muzsikusok részben azért reagálnak nagyobb mértékben a hangokra, mert hallókérgük kiterjedtebb. Peter Schneider német kutató 2002-ben arról számolt be, hogy a zenészek hallókérge átlagosan 130 százalékkal nagyobb, mint a nem zenészeké, és ez az arány annál nagyobb, minél több időt töltöttek tanulással.

Tisztelt Szülők!
A második féléves térítési- és tandíj befizetés időpontja:
február 23-án, 24-én és 25-én 13-18 óráig 
a zeneiskola titkárságán. 
A fizetendő díjról a főtárgytanároktól  fognak értesítést kapni.

A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola bálját Nemes László alpolgármester nyitotta meg. A zeneiskola növendékei és tanárai adtak farsangi hangulatú műsort. Felléptek  hangszeres növendékek, játszott az iskola klarinét együttese, majd az ének tanszak kápráztatta el a hallgatóságot Tassonyiné Zalay Lídia vezetésével. A szórakoztató műsor végén Cseh Attila, a Máté János Zene- és Művészeti Alapítvány elnöke mondott köszöntőt.

Éjfélkor tombolahúzással és jótékonysági árverést tartottak. Az alapítvány évek óta hozzájárul az iskola zenei és művészeti tevékenységének támogatásához, a tehetséggondozáshoz, a tárgyi feltételek javításához.
IM

Minden iskolás gyerek akár 5 számítógépre, valamint további 5 mobil eszközre ingyen töltheti le otthonában a legelterjedtebb irodai programcsomag, a Microsoft Office legújabb, jogtiszta verzióját a www.O365.educatio.hu linken.
 
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tisztaszoftver programja keretében megvalósuló támogatással egyedülálló lehetőség nyílt meg a diákok és a szüleik előtt: a Microsoft Digitális Oktatási Alapcsomagjának újabb elemeként most az Office 365 Pro Plus csomaggal hozzájuthatnak minden olyan alkalmazáshoz – többek között a Word, az Excel, a PowerPoint vagy a Publisher – legfrissebb verziójához, amelyek tanulmányaik során gyakran használnak. Ezzel magabiztos felhasználói tudáshoz juthatnak, hosszú távon pedig nő a majdani foglalkoztatási esélyük.

Szemereki Teréz keramikus kiállítását 2023.03.10-én nyitották meg a Csili Művelődési Központban. A megnyitó zenei közreműködői iskolánk kiváló tanulói voltak.